Babajelbeszéd

Aisa közel 6 hónapos korában mentünk az első tanfolyamra Lejlához. Mivel régóta barátok vagyunk, már ismertem a módszert - köszönhetően Lejlának. Szinte végigkísértem, ahogy a kisfia tanult jelelni, ahogy kioktatott egy alig másféléves kisfiú a hűtő előtt, hogy mit szeretne enni. Ez és még sok más pillanat Milánnal volt az, amikoris eldöntöttem, ha nekünk gyermekünk lesz, jelelni fogunk.

Sok időbe telt, amíg magamban tudatosult a jelelés. Sokszor csak utólag jutott eszembe, hogy "na ezt is jelelhettem volna". Ennek ellenére, 2 hónapon belül (nem emlékszem pontosan) Aisa elkezdett visszajelelni. Sőt, már sokkal előbb használta a tej jelét. Számomra ez hihetetlen volt, hogy képes egy 10 hetes csöppség jelet használni.

A legtöbb szülő szereti összekészíteni a baba érkezésére azokat a babatermékeket, amelyek hasznosak lesznek a mindennapokban. Ehhez szeretnék most egy kis segítséget nyújtani azáltal, hogy listába szedtem a legfontosabb babatextileket.

Mindig is érdekelt a jelbeszéd. Covid idején erősödött meg bennem, amikor maszkban kellett (volna) a munkahelyemen -gyógyszertár- segíteni egy siket betegünknek és nem tudtam mit szeretett volna. Annyira rossz érzés volt, hogy nem tudok az ő nyelvén kommunikálni, ezért elkezdtem keresgélni tanfolyamok után, de Pécsett sajnos nem találtam oktatást.

Végül maradtunk a papír,toll megoldásnál a munkahelyemen, viszont nem hagyott nyugodni a dolog, tudtam, ha vége van a karanténos időszaknak, jelentkezni fogok egy oktatásra másik városban. Végül úgy alakult, hogy már csak az ikrek érkezése után kezdtem keresgélni hova is jelentkezzek és akkor találtam rá Lejla óráira! Azonnal tudtam, hogy ez lesz a legjobb megoldás, hiszen nem csak helyben van, de a gyerekeknek is jó program és én is végre elkezdhetem a jelelést!

8 hónaposak voltak a gyerekek amikor először mentünk órára. Végig figyeltek, egyértelműen látszott rajtuk, hogy érdekli őket!

Mint minden másban, ebben is a kislányom volt gyorsabb. Ő már nagyjából két hét gyakorlás után vissza jelelt és azóta is szorgosan használja a jeleket, a kisfiam sokáig csak érdeklődve figyelt aztán egyik nap utánozni kezdte a hugit és onnantól ő is használni kezdte a kedvenc jeleit.

Volt! Mai napig a “vége” jel ment meg a hisztik nagy részétől. Bárhol vagyunk, bármilyen izgalmas dolgot csinálunk, ha mutatom és mondom, hogy “vége”, ők nagyon szépen megértik és tudják, hogy amit éppen csináltunk, azt abba kell hagyni. (Egyelőre 😅)

Az első jel mindkettőjüknek a “még” volt. Kedvencek az “enni” és a “lámpa”. Ezeket használják legtöbbször, bár az “enni” nem biztos, hogy kedvenc jel, csak nagyon szeretnek enni és ezt tudatják is velem.

Amikor az “apa dolgozni ment” jelet mutatja a gyerek, miközben az orvosnál szóba került apa

Egyelőre nem láttam, hogy egymásnak jeleltek volna.

Sok minden nehéz az ikres létben, de a babajelbeszéd mindenképp csak könnyíti rajta!

Azon túl, hogy nagyon jó program, megmutatja azt is, mennyire okosak és fogékonyak az új dolgokra a babák/gyerekek. Szuper látni, ahogy gondolkodik és elmondja neked amit még szavakkal nem tud. Nem hiszem, hogy lenne olyan baba aki ne örülne annak, hogy megérti a környezete!

Ikrekkel sokszor nehezebb dolga van a szülőknek, épp ezért, ha van esély, hogy könnyíten lehessen a mindennapokon -márpedig biztos vagyok benne, hogy minden gyerek jelelni kezd egy idő után- akkor miért ne tenné? Közös élmény ami megerősíti a szülő-gyerek kapcsolatot!

Én 4 éve váltottam jegyet erre a mókára, ami azóta rengeteg örömet, könnyet és tanulságot hozott. Öröm volt minden pillanat, amikor megértettem, mire van szüksége a babámnak, majd még nagyobb boldogság volt, amikor ki is tudtam elégíteni. Könnyeket csalt a szemembe, amikor a tanácstalansággal küszködve tehetetlenül álltam egy-egy helyzet előtt. De attól is sírtam, ha épp minden klappolt, és hirtelen úgy éreztem, én vagyok a legboldogabb anya a világon. Két életmentő módszer is velünk van már szinte a kezdetek óta, ami hatalmas segítség a mindennapokban, ráadásul segít kapcsolódni, nyugalomra találni. Amitől egy picit mindig közelebb érzem magama ahhoz az anyához, akit a gyermekeimnek álmodtam.

Az egyik ilyen módszer a hordozás, ami mellett már azelőtt letettem a voksomat, mielőtt első kislányunk megérkezett. Nevelt gyermek lévén biztos voltam benne, hogy neki kimondottan fontos lesz, ha ezzel is tudom segíteni őt az érzelmi biztonsága megteremtésében. Akkor még nagyon tapasztalatlan voltam, és az első hordozót megvettem, ami szimpatikus volt. Aztán nyílt a világ, megismertem egyre több eszközt, köztük a mi álomcsatosunkat, ami azóta is hűen szolgál bennünket. Rengeteg nyugodt pillanatot, kirándulást, könnyed altatást, mobilitást és kapcsolódást adott nekünk. Hónapokig sirattam az elvesztett gyermektelen életemet, amíg rá nem jöttem, hogy a hordozóval ismét nyitva ál a világ előttünk. Nem kell lemondanom a várak bejárásáról, a barátnőkkel való beszélgetésről miközben az utcákat rójuk. Nem vagyok kiszolgáltatva a nem túl korszerű járműveknek, épületeknek. Így tudtam egy másféléves járni még nem tudó gyerkőcöt is mindenhová magammal vinni. Aztán repülőre szállni babakocsi nélkül egyetlen hátizsákkal egy totyogóssal. Legutóbb pedig befőzni a meggykompótot este 11-kor egy fogzó, letehetetlen, de végre alvó gyermekkel a hátamo

A másik fantasztikus módszer, ami szintén velünk van már évek óta, az a babajelbeszéd. Erről nem is hallottam korábban, de szintén első babánkkal belebotlottam egy hirdetésbe, és mivel korábban tanultam jelbeszédet, érdekelt a dolog és belevágtunk. Úgy voltam vele, ha a fele nem is valósul meg annak, amit ígér, akkor is jó móka lesz. Milyen kis naiv voltam! Az első nyaralásunkon, amikor akaratos nyöszörgés és mutogatás helyett a kislányunk csak visszajelelte nekem, hogy még kér a reggeliből… teljesen el voltam ájulva. Extramotivált lettem, ő pedig extrafogékony volt 11 hónaposan. Hamarosan jöttek az alapszavaink: még, elég, labda, lámpa, könyv, kutya, alvás, kacsa, kiscipő, apa, anya, dolgozik… Egyszer autóval utaztunk valahová és velem volt a húgom is. A kislányunk kezdett türelmetlen lenni, mire én elkezdtem jelekkel elmesélni, hogy „Apa most hazavezet, de otthon várnak a könyvek és a tápszer.”. A húgom kerek szemekkel nézte, ahogy a kislányunk nyugtázta mindezt, és onnantól békében utaztunk hazáig. Nem is volt kérdés, hogy majd a többi gyerkőcnél is belevágunk a babajelbeszédbe. És akkor még a választékos többszörösen összetett mondatokban beszélő kiscsoportos óvodáskorról még nem is beszéltünk! Most már harmadik gyermekünkkel kezdtünk bele a jelekkel való kommunikációba, és csak ámulok minden egyes alkalommal, amikor belepillanthatok a 1,5 éves kisfiam gondolataiba, ahogy a jelekkel mesél. Az egyik legemlékezetesebb ilyen helyzet az volt, amikor Isztambul egyik terén elkezdte a fürdés jelét mutatni. A következő pillanatban pedig már a távoli szökőkút felé tartottunk, mert egyből megértettük, hogy mi keltette fel az érdeklődését. Azt pedig talán már mondanom sem kell, hogy a hátamon utazva, a hordozónk biztonságából szúrta ki a szökőkutat az esti forgatagban.

Hurcikanyar - Hordozási tanácsadás a Dunakanyarban
Babahordozás, eszközválasztás és -használat, természetes gyermekkor
Instagram: @Hurcikanyar
hurcikanyar.hu

Amikor először hallottam a babajelbeszédről, egyből felkeltette az érdeklődésemet. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon különleges és izgalmas módja a babával való kapcsolódásnak. Kifejezetten érdekel minden, a megszokottól eltérő babagondozással kapcsolatos módszer, így egyértelmű volt, hogy a babajelbeszédbe is belevágunk.

Nagyon mókás volt, és hamar jött az első sikerélmény, ami után könnyű volt bevezetni a babajelbeszédet a mindennapi rutinba.

Először az ,,eszik” jelet mutatta vissza reggelizés közben, már azon a héten, hogy elkezdtük a tanfolyamot 8 hetes korában. Nagyon meglepődtünk, mert nem gondoltuk, hogy ilyen hamar eredményeket fogunk elérni, és persze nagyon örültünk is.

A ,,tej”, a ,,még” és a ,,bili” jeleket már mutatja, vagy ha én mutatom neki, egyértelműen pozitívan reagál rájuk. A ,,pisi”, ,,kaki”, ,,vége” jeleket mutatom még nagyon gyakran, és folyamatosan tanuljuk a napi rutinnal kapcsolatos jeleket is. Továbbra is nagy kedvencek az ,,anya/apa eszik” jelek amikor mindhárman együtt vagyunk az asztalnál.

Magabiztosságot ad az, hogy jobban megértem, hogy mikor mit szeretne, miért nyűgös, így hamarabb tudok reagálni a valós igényeire.

Mindenképpen, mert ez egy nagyon jó módja a kötődésnek; együtt tanulunk, egymásra hangolódunk a babajelbeszéd gyakorlása közben.

2023 augusztusában született meg második gyermekem Benjámin. Már a kórházban kiderült, hogy sajnos gond van a hallásával. Benjáminnak halláscsökkenése van, ami azt jelenti, hogy a normál beszédhangnál hangosabb hangokat hallja. Az elején még egész bizakodó voltam, viszont ahogy telt az idő, úgy fogyott a bizakodásom is a 100%-os hallásban. Egyre inkább aggasztott, hogy hogyan fogjuk megérteni egymást. Ekkor jött velem szembe TikTokon a Csemete Jelek. Észbe kaptam! Ez a legkézenfekvőbb megoldás számunkra… szó szerint :)

Rendeltem egy kártyacsomagot és neki is álltunk a jelelésnek. Ekkor 10 hónapos volt a Beni. Mivel fontos lett volna mondani a mutatott dolgot, így ki kellett egészítenem bőven vizuális elemekkel. Mutattam képeket, sok képes könyvet néztünk és közben jeleltem az állatokat. Plüssökkel, műanyag játékokkal. Valamiért csak most, hogy 17 hónapos lett kezdtük el a mondókázást. Eddig nem érdekelte sosem, ha verseket mondtam neki. Viszont, ha jelelve is látja nagyon szereti.

Őszintén szólva megdöbbentem. Tudatosult bennem, hogy akárhogy alakul a beszédfejlődése a hallása miatt, a jeleléssel meg fogja tudni magát értetni. Illetve én is tudok vele kommunikálni könnyebben.

A nővérét, Ninettát nagyon szórakoztatja a jelek tanulása. Mivel igen kicsi a korkülönbség köztük, eddig is szoros volt a kapcsolatuk. Bízom benne, hogy a babajeleknek köszönhetően az is marad, főleg amikor a Beni egyre inkább ki akarja magát fejezni neki. Mostanában kezdte el ő is aktívan használni a jeleket.

Úgy vettem észre, hogy amióta tudja, megértjük egymást jelekkel, azóta mindent is mutatni akar. Olyan, mintha saját kis babajelei lennének. Akármerre megy bátran mutatja meg a dolgokat és igyekszik kézzel lábban elmutogatni mit akar. Nagyon büszke magára, mikor egy sikeres jelelés után meg van dicsérve vagy érti, amit mutatok neki. Olyan érzés, mintha kinyílt volna számára a világ.

Leginkább az állat kategóriában ügyeskedik. A „cica”, a „kutya” és a „nyuszi” a kedvencek. Illetve egyszer mondókázás közben a „gomba” jelén vagy 10 percig nevetett. Van egy simogatós könyvünk tele állattal, ezt szereti nézegetni és közben mutatjuk a jeleket. Ha mondunk versikéket, jeleljük amiket tudunk. Ha megyünk enni, aludni, fürdeni akkor is jelelgetünk. Próbálom beépíteni a mindennapjainkba.

Már hallottam a babajelbeszédről egyik barátnőm révén, aki Szigetváron járt babajelbeszéd tanfolyamra. Utána néztem mikor várandós lettem, és tudtam, hogy mindenképp szeretnék egy esélyt adni neki. Csak pozitív tapasztalatokat olvastam róla, muszáj volt kipróbálni.

Mi nagyon korán kezdtük el a Csemete Jelek babajelbeszéd tanfolyamot. 2024.06. hóban, amikor 3 hónapos múlt Milos.

Persze, de szerintem mindenkinek vannak kétségei. Megfoghatatlannak tűnt, hogy miként képes ennyi mindent megérteni, kifejezni egy ilyen pici gyermek és nem túl elterjedt itthon.

Az első jelet nem is én vettem észre. Június végén van a születésnapom, így elmentünk étterembe ebédelni édesanyámmal. Ő ült hátul a Milos mellett. Ekkor nem volt még egész 4 hónapos. Ő már evett volna, és mutogatta a “tej” jelét. Kérdezte édesanyám jelent e valamit, hogy nyitogatja a kezét. Megkínálta tejjel, és hát éhes volt a fiatalúr. Így jöttünk rá, hogy ő jelel.

Most már elég sok jelet használ, a kedvencek talán a háziállatokhoz köthetőek. Van két cicánk, így a “cica” és “hol van” jelek a kedvencek. De kedvelt jelek közé tartozik a “zene” is.

Elmentünk nyáron sétálni barátnőmmel, újszülött kislányával és férjével a Malomvölgyi tóhoz. Hatalmas kört sétáltunk és gyorsan elment az idő. Mi mindig 20.00-kor fürdetjük Milost kiskora óta, ez vált be, és nagyon ragaszkodik ehhez Milos is. 19.45-kor látom, ahogy a babakocsiba mutogatja a “fürdés” babajelet. Akkor néztem először délután az órámra. Abszolút jogos volt a felháborodás, 19.45-kor ő már mesét hallgat, és készülünk fürdeni. Ugyanakkor mókás is volt, ahogy reklamált.